A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportjának tudományos konferenciája
Dátum
Nagyvárad, 2025. október 2–3.
Általában nagyon keveset, manapság azonban talán egyre többet beszélünk arról, hogy a lokális kultúra milyen megtartó erőt képvisel a nemzeti kultúra szempontjából. A helyi közösségek, a lokális és regionális miliő tényleges táptalaja a később magasabb szintre emelkedő irodalomnak és kultúrának, amely válhat akár nemzeti, akár világméretekben is meghatározó vagy hatást kifejtő tényezővé. A legtöbb esetben csak az alakulási folyamat végeredményéről, a jól ismert szétsugárzó jelenségről ejtünk szót, azt vizsgáljuk, és megfeledkezünk az irodalom és kultúra születésének és felnövekedésének körülményeiről, éltető közegéről, amely nélkül a végső állomás elérése is elképzelhetetlen. Meg vagyunk győződve arról, hogy az igazán fontos, egész életutakat meghatározó tényezők mindenkor helyi szinten történnek, csak a lokális értékből válhat nemzeti vagy nemzetközi hatású életmű. Miként a világörökségi helyszínek is mindenkor a helyi kulturális örökségből nőnek ki, ugyanúgy a lokális irodalom és kultúra produktumai és művelői sem azonnal a „csúcs”-ra születnek, hanem oda kitartó és a helyi közösséget meggyőző munkával jutnak el. Így válik a lokális vagy regionális közeg a kiterjedt alkotói recepció előkészítőjévé, próbaterepévé, sokszor valódi tartós ösztönzőjévé.
Konferenciánk éppen ezért kíván bekapcsolódni abba a diskurzusba, amely a lokális és regionális vs. globális viszonyát, egymásra hatását, illetve egymást feltételező voltát vizsgálja. Meglátásunk szerint ugyanis a helyi értékek felmutatása alapot teremthet arra, hogy Franz Kafkával együtt mondjuk ki: „a” helyi nem a marginális, másod- vagy harmadrendű szinonimája! Sőt: a magas irodalom és kultúra genezisének helyszíne! Természetesen nem minden terméke jut el a nemzeti vagy nemzetközi piacokra, de az ott elérhető alkotások biztosan innen indultak. Meghatározó jellege ellenére mégis méltatlanul kevés figyelem fordul erre a helyi és regionális közegre. A témában immár második alkalommal megrendezésre kerülő tudományos konferenciánk ezen kíván változtatni. Szeretnénk ugyanis a gyökerekig lemenve feltárni azt a soknyelvű és konfesszionálisan összetett kulturális-társadalmi közeget, amely kitermelte magából irodalmunk és kultúránk jeles képviselőit.
A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja 2018-ban hagyományteremtő szándékkal indította útjára ezt a konferenciasorozatot, amelynek célja a helyi és regionális irodalom és kultúra megítélésének javítása, minőségértékelésének rehabilitálása. A szakmai tanácskozás előadásai ennek a célkitűzésnek a függvényében egyebek között a következő problémákhoz kapcsolódhatnak:
- A lokális irodalom és/vagy kultúra mint fogalom története és meghatározása. Az irodalom- és kultúratudomány viszonya a lokálishoz, a regionálishoz
- A társadalom viszonya a lokális és regionális irodalmi és kulturális örökséghez. Oktatás- és művelődéspolitika
- Helyi alkotók és/vagy közösségek által létrehozott irodalmi és kulturális örökség
- A helyi emlékezet helyei: lokális és regionális emlékezethelyek. Emlékezetpolitika
- Ikonikus személyek, szimbolikus helyek egy-egy lokális közegben – különös tekintettel a Partiumban, a Bánságban és Erdélyben
- Elfeledett vagy a magas irodalom színterére ki nem jutott alkotások és alkotók
- Negatív irodalmi és kulturális örökség. Szembenézés a múlt problematikus jelenségeivel
- A helyi értékek helye az irodalmi és a kulturális kánonban
- Az irodalomtanítás lokális-regionális jellege
- Műkedvelő irodalmi-művészeti tevékenységek a lokális és az összmagyar irányzatok tükrében
- Bármely irodalom- és kultúratudományi problémafelvetés, esettanulmány, elemzés, szemle stb., amely összefüggésben áll a lokalitás és a regionalitás kérdéskörével
Konferenciánk néhány előadás erejéig fókuszba kíván állítani olyan szerzőket, alkotókat, akik valamilyen módon kapcsolódnak Nagyvárad lokális, illetve a Partium vagy Erdély regionális közegéhez, és bizonyítják, hogy a magas irodalom és kultúra kizárólag a helyiből nőhet ki. Idei konferenciánk keretében a 30 éve elhunyt, a történelmi Szatmárból származó Páskándi Gézára (1933–1995) kívánunk emlékezni, akinek irodalmi indulását és egész pályáját nagyban meghatározta Kelet-Közép-Európa 20. századi valósága. Az első irodalmi szárnypróbálgatások után, melyek állomásai a szatmári Dolgozó nép és a bukaresti Ifjúmunkás folyóirat, Páskándi kolozsvári bölcsészhallgatóként talált rá saját hangjára, amiben nyilvánvalóan nagy szerepük volt egyetemi társainak is. Ekkori verseit barátainak, Láng Gusztávnak és Bálint Tibornak mutatta meg elsőként. Első kötetét, melynek címe Piros madár, megjelenése után nem sokkal be is zúzták, szerzője pedig börtönbe került. Költői pályája a hat év börtönbüntetés letöltése után, 1965-ben indult ismét útjára. A hetvenes években újra megfigyelés és zaklatás alá került, aminek intrója Nagyváradon bemutatott Kérjük a lábat letörölni című, remekbe szabott abszurdoidja volt. Ezek után kényszerült elhagyni az országot és Magyarországon megtelepedni. Örkény István drámáival párban is lehetne emlegetni a kor fojtogató levegőjét tragikomikus színekben megragadó Páskándi-darabokat. A lefokozott és megfélemlített világban lehet-e még felelős emberi magatartást tanúsítani, lehet-e még erkölcsről beszélni, hogyan reagálhat a végletekig megfélemlített ember az elnyomással szemben? – teszi fel a kérdést Páskándi majdnem mindegyik darabjában. Ezen a ponton Székely János gondolatgazdag életművével is rokon. Bodor Ádám mitikus világának problémafelvetése is hasonló Páskándi profán univerzumához. Azonban ha a kelet-közép-európai próza- és drámafolyammal állítjuk párhuzamba, megtaláljuk „rokonait” a román és a cseh irodalomban is. Páskándi rendkívül gazdag életművet hagyott hátra. Minden lehetséges irodalmi műfajban és műnemben kipróbálta magát. A lírától az esszén át a prózáig, majd a drámáig, később pedig a filmig vezet az út. Műveinek filmes adaptációi még életében sorra készültek el. Tulajdonképpen a rendelkezésére álló mediális lehetőségeket kihasználva írta be magát előbb az erdélyi, majd a magyarországi irodalmi életbe.
Várjuk tehát olyan előadók jelentkezését is, akik – a fentebbi témák mellett, azokkal párhuzamosan vagy azokba ágyazva – Páskándi Géza életművének bármely aspektusát vizsgálják, különös tekintettel a genius locira, amelyet Szatmár, Kolozsvár vagy Budapest jelentett az író számára.
A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja által rendezett konferenciák sosem korlátozódtak az irodalom- és művelődéstörténészekre, hanem mindig nyitottak voltak más tudományok képviselői felé. Az idei konferencia szervezői – éppen a kérdéskör transzdiszciplináris jellege, valamint az irodalom- és kultúratudományra korántsem korlátozható mivolta miatt – ezúttal is szívesen látják a rokon tudományágaknak mindazokat a képviselőit, akik a fentebb megfogalmazott problémákhoz érdemben, újszerű módon vagy új szempontokat, új kutatási eredményeket bemutatva kívánnak közelíteni.
Kérjük az érdeklődőket, hogy a maximum egy oldal (2.500 leütés) terjedelmű szinopszisaikat az online regisztrációs űrlap kitöltésével 2025. szeptember 1-ig küldjék el a szervezőknek.
A konferencia nyelve magyar. A beérkezett anyagok alapján a szervezők összeállítják a konferencia programját, és erről értesítést küldenek a jelentkezőknek.
A konferencia részvételi díja 50 EUR (vagy annak megfelelő lej/forint), amelyet a helyszínen kell fizetni. A szervezők 2 éjszakára ingyenes szállást (szállodában/vendégházban) és a konferencia időtartama alatt étkezést biztosítanak a résztvevők számára.
Kapcsolattartók
Szlopp Bernadette-Katalin
Titkársági fogadóóra: munkanapokon 9–11 és 14–15 óra között
