Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink, Kedves Ballagók, Kedves Családtagok, Kedves Akadémiai közösség! –
Tisztelettel és megbecsüléssel köszöntök mindenkit az összesen 256 ballagó közösségében, melyből 182 alapszakosak és 74 mesterit végeztek.
Istennek legyen hála és mindenkinek köszönet, akik valamely szempontból és összefüggésben reszt vettek a PKE lassan elmúló 2025-2026-os akadémiai évében. Ha röviden és sommásan kellene összefoglalnom ezt a tanév, akkor talán azt lehet és kell mondanom, hogy ez egy csendes, szorgalmas munkás hétköznapok időszaka volt. Persze a mindennapi akadémiai, oktatással és adminisztrációval telő váltakozásai között a tudományos élet minden módja, formája (kutatás, konferenciák, publikációk) ott lüktetett. Sok jelentős szakmai, tudományos és intézményfejlesztési eredményt hozott ez az esztendő is egyetemünk életében. A teljesség igénye nélkül említem meg mindazt, amit kollégáim fontosnak tartott kihangsúlyozni.
Ebben a tanévben sikeresen lezártuk a közel 10 millió lej értékű digitalizációs projektünket az un. PNRR-t, amelynek köszönhetően Európai Uniós forrásból soha nem látott eszközfejlesztést valósítottunk meg az egyetemen. Tovább folytatódott a Partiumban zajló szakmai gyakorlatfejlesztési programunk, a PPP pályázat. Immár második éve működik az a közel egymillió eurós projekt, amelynek keretében digitalizáltuk a szakmai gyakorlatok menedzselését, bővítettük partnerkapcsolatainkat, így hallgatóink ma már több mint 250 gyakorlati helyszín közül választhatnak határon innen és túl. Közben kiemelkedő jelentőségű az „Út az egyetemi sikerhez” projektünk, amelynek összértéke közel másfél millió euró. A program keretében akadálymentesítjük egyetemi épületeinket, hét középiskolával partnerségben támogatjuk a középiskolások felzárkóztatását és sikeres érettségijét, saját hallgatóink számára pedig olyan szolgáltatásokat biztosítunk, amelyek segítik őket az egyetemi élet kihívásainak leküzdésében és hozzájárulnak a lemorzsolódás csökkentéséhez.
Februárban az eddigi szakmai kapcsolatot megerősítő egyeztetésekre került sor a malajziai Sunway Egyetem vezetőivel, miközben a három éve fennálló partnerség mellett együttműködési megállapodást írtunk alá a Universiti Tunku Abdul Rahan (UTAR) egyetemmel is. Az együttműködés kiterjed a hallgatói és oktatói mobilitásra, közös kutatási projektek indítására, valamint tudományos publikációk és szakmai programok megvalósítására. A malajziai kapcsolatok bővítése jelentős lépést jelent intézményünk nemzetközi oktatási és művészeti kapcsolatainak erősítésében, és új lehetőségeket teremt a délkelet-ázsiai térség felsőoktatási intézményeivel való közös alkotó- és kutatómunkára. Elkészült a Magyarok Borneon Xantus János animációs sorozat első epizódja és készül a következő rész.
Az Erasmus+ program terén továbbra is országosan kiemelt státusszal rendelkezünk a mobilitási programok sikerességének köszönhetően. Ezt a munkát egy újabb európai uniós pályázat is erősíti, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű hallgatók nemzetközi mobilitását támogatja. Folyamatosan figyelemmel kísérjük azokat a hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségeket, amelyek révén tovább fejleszthetjük intézményünk különböző területeit. A felsorolt projektek is bizonyítják, hogy egyetemünk versenyképes szereplője a romániai felsőoktatásnak, hiszen ezeket a pályázatokat az összes állami és magánegyetemmel versenyezve nyertük el.
A Partiumi Tehetséggondozó- és Karriertanácsadó Központ munkája szintén meghatározó volt az idei évben. A Partium Szakkollégium tevékenységét belső és külső pályázati források segítségével támogattuk, emellett számos hallgatókat és oktatókat megszólító workshopot, tréninget és képzést szerveztünk olyan témákban, mint az önismeret, az időmenedzsment, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés vagy a vállalkozói kompetenciafejlesztés. A folyamatos karriertanácsadás és pályaorientáció szintén fontos részét képezte a központ tevékenységének. A 29. PTDK keretében 92 pályamunka szerepelt 14 szekcióban, és két év szünet után ismét megszervezhettük a zenei szekciót is.
Bölcsésztudományi és Művészeti Kar:
- A Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéken a magyar szak számos vendégelőadást, könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervezett hallgatói bevonással, valamint megrendezte „A lokális és a regionális” című konferenciát. Jelenleg több konferenciakötet szerkesztése zajlik, és a következő tanévben is folytatódnak a szakmai konferenciasorozatok. Hallgatóink budapesti szakmai gyakorlaton, illetve eperjesi és nagyváradi Erasmus BIP csereprogramban vehettek részt, míg a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi versenyen két magyar szakos hallgatónk is díjazásban részesült.
Az angol szak immár hetedik alkalommal rendezte meg a Networks nemzetközi konferenciát a Debreceni Református Hittudományi Főiskolával közösen. Megjelent a kilencedik közös szerkesztésű kötetük, és már készülnek a jubileumi tizedik kiadásra is. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel és a COIL Erasmus-projekttel együttműködésben interdiszciplináris, középiskolások számára készült angol nyelvű tankönyvet adtak ki. Hallgatóink az Erasmus-program keretében több külföldi szakmai úton vehettek részt, a német szakos hallgatók pedig szlovákiai és németországi Erasmus+ BIP tanulmányutakon gazdagodhattak szakmai tapasztalatokkal.
A Művészeti tanszék oktatói, hallgatói számos kiállításon vettek részt ebben az évben is, néhány fontosabbat emelnék ki: ott voltunk az Art Marketen Budapesten, amely egy évente megrendezett nemzetközi kortárs művészeti vásár. A 9. Székelyföldi Grafikai Biennáléra beválogatott munkák listáján több oktatónk, volt hallgatónk neve is szerepel, megjelent a Partium Kiadó gondozásában a Partium expo projekt Ér kiadványa, oktatóink és vizuális kommunikáció mesterszakos hallgatóink közös munkájának köszönhetően megvalósult a Szilágysági legendákat: Somlyó és környéke kiadványa.
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon több jubileumot is ünnepelhettünk az idei tanévben. Harmincévesek lettek a magyar nyelvű gazdaságtudományi képzések a PKE-n és egyben Romániában is. Tízéves lett a PTKI kutatóintézet, amelynek új Pavel utcai műhelye jelenleg is kialakítás alatt áll. Szintén tízéves jubileumát ünnepelte a Staféta hallgatói publikációs folyóirat, amelynek jubileumi számát a Partium-konferencián adhattuk át hallgatóinknak. Büszkék vagyunk arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködés 2026-ban is folytatódik, és az idei évben négy tudományos konferenciát szervezünk partnerségben Nagyváradon.
A Humántudományi Tanszéken a tanítóképző szak változatos szakmai programokat kínált jelenlegi és leendő pedagógusok számára, többek között mesemondó versenyeket, könyvbemutatókat, drámapedagógiai napokat és szakmai kirándulásokat. A szociális munka szak megszervezte a Szociális Munka Világnap intézményi eseményeit, miközben hallgatóink szakmai és személyiségfejlesztő programokon vehettek részt. Oktatóink több európai helyszínen – Ljubljanában, Barcelonában vagy Sárospatakon – kapcsolódtak be Erasmus intenzív programokba, egyetemünk pedig továbbra is koordinálja a kisebbségi nyelveken oktató európai egyetemek Uninet hálózatát. Új Erasmus-együttműködéseket kötöttünk finn és osztrák egyetemekkel, tanszéki oktatóink pedig első alkalommal tartottak nemzetközi Erasmus-kurzusokat bejövő hallgatók számára olyan témákban, mint az interkulturális kommunikáció, az adatelemzés vagy a kutatástervezés. Dr. Gál Katalin oktatónk kiváló oktató díjban részesült.
A Gazdaságtudományi Tanszék a 2025–2026-os tanév során számos jelentős szakmai rendezvény szervezésében vállalt aktív szerepet, emellett rangos tudományos és szakmai eseményeken is képviselte egyetemünket. A tanév egyik kiemelkedő eseménye volt a Jubileum 30 konferencia, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó gazdasági képzés harmincéves évfordulója alkalmából szerveztünk. Az ünnepi tudományos rendezvény annak az 1995/96-os tanévben elindított képzésnek állított emléket, amely a rendszerváltást követő romániai felsőoktatás első magyar nyelvű gazdasági képzésének tekinthető. Nyolcadik alkalommal rendeztük meg az „Álmom a vállalkozásom” vállalkozói ötletversenyt középiskolás diákok számára. Hallgatóink szakmai versenyeken is kiemelkedő eredményeket értek el. 2026. április 29-én két csapat képviselte a Gazdaságtudományi Tanszéket az Ecosim által szervezett 30. Diák Menedzsment Bajnokság budapesti döntőjén, ahol kiváló teljesítményt nyújtottak, a verseny dobogójának harmadik fokára is felállhattak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim a Krisztus Jézusban!
Szokásomnak megfelelően a tanévzárók rendjén, a beszéd második, záró felét a ballagókhoz szoktam intézni. Ezúttal is azt teszem és most is a Szentírást idézem és csak Istenre kívánok mutatni. Nem pusztán azért, mert az egykor jobb napokat megélt nyugati keresztények világunknak egy kegyetlen és durva, erőszakos kulturális ellenszélben kell élnie, hanem teljes meggyőződésből, mint aki hiszem és tudom, hogy normális élet csak azzal a személyes kapcsolattal kezdődik és végződik, amely nekünk, az egyes embernek csak Istenben Jézus Krisztussal lehetséges a Szentlélek által. Gondolataimat egy imádságrészlettel szeretném kezdeni: “Meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, hogy meg néktek, hogy hatalmasan megerősödjetek a belső emberben a Lélek által, Hogy Krisztus lakozzék a szívetekben hit által”. Ez az imádságrészlet Pál apostol tollából van, aki Efézusba írta egykor azoknak, akiket szeretett, akikért felelősséget érzett. De valójában szólhatna bárkinek, bárhol, bármely időben.
A “...belső ember...” hallatán – egy “láthatatlan emberi teljes belső képe” sejlik fel. Mi is az a belső ember? A korabeli időben a lingua franca - világnyelv – a görög-hellén “tudományos” szemléletének értelmezése és magyarázata szerint az ember antropológiai felépítettsége trichotomikus volt, vagyis az ember biológiai-anatómiai test, szellem és lélek. Jézus Urunk héber-arámi anyanyelvén viszont az ember semmiképpen sem egy részekre bontott entitás, valóság. Az arám-szemita felfogás egy sokkal mélyebb, egyszerűen komplexebb és egységesebb, mint a görög bölcseleti felfogás, mert nem bontotta szét, nem tagolta ilyen részekre az embert, hanem egy teljes, egységes, oszthatatlan egységnek gondolta, tekintette. A belső ember így nem széttagoltan egy belső testi, szellemi, lelki valóság, hanem a “belső ember”, a valódi, igazi személyiség, másként a valódi teljes önmagunk. A „belső ember” az emberben “együtt-lakozó” biológiai, szellemi és lelki egyéni, egyedi természetet jelenti, a maga teljes egyéni harmóniájában. Itt van együtt minden ebben a középpontban: a gondolataink, érzéseink, motivációink, döntéseink, hajlamaink, vágyaink, félelmeink, örömeink, minden egymásrautaltságban, kölcsönhatásban. Isten embere arra utal, hogy a Krisztust követő keresztyéneknek önmaguk legbensőbb lényében nem valamilyen önmegvalósító emberi erőfeszítésből kell megerősödniük, hanem a Szentlélek munkája által. Amikor a megerősödés szót halljuk, akkor ne valamilyen rendű-rangú, típusú, milyenségű fizikai erőre, izomzatra gondoljunk, hanem belső biztos, rendíthetetlen, megingathatatlan teherbírásra. A belső, egy teljes embert jelentő középpont. Önmagam magva, az a “ nem lokalizálható terület, hely”, ahol közvetlenül találkozhatok Isten életet adó, teremtő és életet megtartó, segítő Szentlelkével. Ez által a folyamatosan erősödő belső ember által lehet az ember Krisztusba oltatva és élhet Isten jelenlétébe. Ez adhat kiegyensúlyozó belső stabilitást a mindennapok próbái, kihívásai, megrendülései, körülményei, kívülről érkező hatásai között. Ez a mély és szilárd sziklaszilárd fundamentum. A belső megerősödés nem az ember saját önmagától való, önmegvalósítani képes munkájának az eredménye, hanem a Szentlélek munkájának az emberi elmével felfoghatatlan erejéből fakad, amely képes átformálni az ember teljes elméjét, értelmi, érzelmi és dönteni tudó akarati világát.
Tény, hogy a keresztyén nyugati világ társadalma egy sajátos identitásválságon megy keresztül, mert miközben zavartan és sokszor tétován viseltetik keresztyén múltját és identitását illetően, a közben idegen kultúrák vallásait igyekszik felemelni. Szomorú azt látni, hogy mennyire ránk akarják erőltetni a világ minden koreszméjét és amennyiben nem fogadjuk, nem hajtunk fejet előttük és nem támogatjuk őket, akkor céltáblákká válunk. Ez még kibírható lenne, sőt extra erőt adna. Ennél viszont sokkal elkeserítőbb az, amikor önként hajtunk fejet. Ne így legyen veletek. Pál apostol erre bíztat, amikor azt írja Rómába, hogy “ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Azt erőltetik, hogy az egyházaknak be kell fogadniuk és támogatniuk, vagyis kiszolgálniuk kell azt. Ma azt mondom én is, hogy ne, ne ennek a világkorszaknak az koreszméihez igazodjatok, hanem az örök eszmékhez, igazságokhoz. Az ehhez a világhoz való alkalmazkodással a keresztyénség lényegében önmegsemmisítést, önfelszámolást követ el. A mi szerepünk továbbra is az, hogy hirdessük és tanítsuk azt a magunk helyén az embereknek, hogy életük középpontjában Krisztusnak, Istennek kell állnia, és hogy az itteni földi életük célja az, hogy megismerjék és szeressék Istent és embertársaikat, miként Jézus Krisztus is tanította.
Azzal fejezem be, hogy lakozik a Krisztus bennetek. Igen, hit által, mert szeretetből szeretetre és hitre vagyunk teremtve. Ám a hit pedig cselekedeteknél hiányos. Az, amit mi a keresztyén terminológiában felebaráti szeretetnek, irgalomnak, törődésnek nevezünk, az az emberi kultúra és civilizáció történetében már emberemlékezett előtti időkben sem volt idegen a társas együttélés világában. Ez a kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás az együttérzés, önzetlenség, az összetartás, a kölcsönös segítségnyújtás mai kifejezéssel a szolidaritás eszméje (Idegen Szavak Szótára). Az, hogy ma egyik, holnap a másik ember szorul embertársai segítségére, ez nem különösen nagy titok és bölcsesség, ám az tény, hogy az egymás iránt érzett közösségi, társadalmi felelősség komoly belső kohéziós erőt jelent és teremt. A másik emberrel való felelősségteljes közösségvállalást és kölcsönös segítségnyújtás, a másik – szükségben lévő – embertársunk mellett való kiállás és a rászorulónak való segítségnyújtás fontosságáról azt hiszem szükségtelen sokat beszélnem. A mi keresztény szolidaritásunk nemcsak érzelmi együttérzés és hiten alapuló valóság, hanem a Krisztus-hiten alapuló cselekvő szeretetgyakorlás, melynek rendjén a másik emberben Istenképmását és a felebarátot látom is, és olyan feladat, amellyel a Krisztus törvényét töltöm be azok iránt, akik rászorulnak. Isten gyermekeiként, mindnyájan testvérei vagyunk egymásnak a világban és kötelességünk meghallva cselekedni Jézus Urunk parancsát: „Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”). Ennek kapcsán szeretnélek most adakozásra felhívni benneteket egyik szükségben lévő végzős hallgatónk kapcsán. Perselyt helyeztünk ki a templomban, a díszteremben és az Amfiteátrumban. Az említett termekben és az online közvetítést követő hozzátartozók is hozzájárulhatnak Debóra gyógyulásához.
Isten áldjon mindnyájatokat.
Nagyvárad, 2026. június 6.
Dr. Pálfi József
Rektor
.jpg)
