Szakmai kirándulás Budapesten

2021. november 30-án a tanító- és óvóképző szak, valamint a Partiumi Szakkollégium Neveléstudományi Műhelye szervezésében egy csoport hallgató szakmai kiránduláson vett részt Budapesten dr. Bordás Andrea tanárnővel. 

Élménybeszámoló

A kiránduláson eltöltött perceket talán ehhez az idézettel tudnám hasonlítani:

„Ha az országnak szép a neve, az odacsalogatja az embereket.”

Erik Torvaldsson

Sorban Viktória-Alexandra vagyok, II éves hallgató, a Partiumi Keresztény Egyetem óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakán, valamint a Partiumi Szakkollégium Neveléstudományi Műhelyének tagja.

Számomra Magyarország egy magával ragadó ország név, mely vonzza a látogatókat.        Ezért is döntöttem úgy, szaktanárnőm és csoporttársam bíztatására, hogy részt veszek ezen a budapesti kiránduláson, melyen meglátogatjuk a Nemzeti Színházat, majd a Csodál Palotáját és végül, de nem utolsó sorban, a karácsonyi vásárt.

Utunk korán kezdődött, hiszen az első állomásunk a Nemzeti Színház volt, ahol a kortárs gyermeirodalom egyik legszebb mesejátékát nézhettük meg. Szombat hajnalban 6 órai indulással megkezdtük tehát utunkat. A reggeli órákban még álmosan, komótosan ültünk fel a buszra, de szívünk tele volt izgalommal.      

Az odavezető utunk lassan telt, de annál több időt adott az ismerkedésre és beszélgetésre, hiszen az utazáson részt vettek első-, másod- és harmadéves hallgatók is. A színházhoz megérkezve megtekintettük a Leánder és Lenszirom című mesejátékot. Ezt leginkább gyerekeknek ajánlják, viszont nekünk, jövendőbeli pedagógusoknak, ez a tapasztalat sokat segít. Ha egy bábelőadást vagy mesét adunk elő a gyerekeknek, nem mindegy, mennyire tudunk azonosulni a szereplőkkel, vagy épp milyen hangszínnel mondjuk el azt.

A színházból feltöltődve indultunk el a következő megállónkhoz, vagyis a Csodák Palotájához. Ez egy tudományos központ gyerekeknek és felnőtteknek interaktív kiállításokkal, foglalkozásokkal, mozival, játékszobával és számos más tevékenységgel. Számomra lebilincselő látványt és élményt nyújtott. Látványos, szórakoztató, érthető és átélhető módon mutatja be a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentő világát. Egy fizikai kísérletet is láthatunk, melyben a humoros előadó a száraz jéggel játszva mutatta be a szublimáció folyamatát. Ámulatba ejtő volt a világűrnek szentelt külön részleg, ahol megnézhettük a naprendszert, rövid filmeket egyes bolygókról, és különböző érdekes játékokat próbálhattunk ki. Összességében úgy gondolom, hogy a Csodák Palotája egy nagyszerű létesítmény, aminek segítségével a gyerekek játszva tanulhatnak a természet törvényeiről. Elvarázsolja az embert a sokszínűség, amely megjelenik a különböző részlegeken.

Az utolsó állomásunk a karácsonyi vásár volt, ahol már kisebb csoportokban jártuk be a vásárt és a környéket. Természetesen Magyarország fényűzően kivilágította fővárosát. Mindenki a ragyogó fényeket figyelte, a hangulatos zenét hallgatta és a finom illatokat szimatolta. Az emberek szeméből káprázat és öröm sugárzott. Amikor megláttuk az óriáskereket, páran azonnal beálltunk a sor végére és izgatottan vártuk, hogy sorra kerüljünk, majd megpillanthassuk a magasból Budapest fényeit. Azt hiszem, elmondhatom mindannyiunk nevében, hogy felülmúlta az elvárásainkat. Csodálatos volt látni a magasból a város életteliségét és azt, hogy mi emberek milyen parányiak vagyunk, s mégis mennyi mindenre képesek vagyunk.

A hazafele vezető úton, élményektől, az örömtől és izgalomtól végig beszélgettük és énekeltük az utat. Akárcsak egy kisiskolás kirándulás alkalmával. Boldogak voltunk és hálásak. Nagyon hálásak azért, hogy egy ilyen lehetőséget kaptunk és részt vettünk benne.

Mint leendő pedagógus, elmondhatom, hogy az ilyen iskolán/egyetemen kívüli tevékenységek nem csak csapatépítő jellegűek, hanem szakmailag is építenek. Ezeket a tapasztalatokat és élményeket pedagógusként többfajta helyzetben is felhasználhatjuk majd. Példaként megemlíthetem az időkeret betartását, vagy olyan tudományos és egyben szórakoztató helyek felfedezését, ahova majd mi is szervezhetünk kirándulásokat a gyerekek számára.

Örül a szívem, hogy nem hagytam ki ezt a szakmai kirándulást és új élményekkel gazdagodva folytathatom az egyetemi éveimet. Az ilyen napok mind a tanárok/tanítók és gyerekek/tanulók életét beragyogják.